Crossover 1

Karrier- és vallástörténet/Gondolatelőleg: Heilung – Avagy mitől metal a metal (2)?

A mai napon új bejegyzés-típussal jelentkezem, ez a Crossover, ami az eddig meglévő fajtákat keveri egymással. Esetünkben azért szükséges a két megoldást házasítani, hiszen egy gondolatelőleg jellegű kérdésfelvetést egy zenekar karrierjének bemutatásán keresztül szeretnék elővezetni. A kérdés a múltkori gondolatelőleghez remekül passzol: akkor arról beszéltünk, vajon a metal szövegi tematika-e ami kevésbé karcos hangzással is párosítható-e? A The Devil’s Blood kapcsán láthattuk, hogy lehetséges efféle rokonítása a témának, ma pedig a dán Heilung példáján keresztül nézzük meg ugyanezt.

Első, virtuális ismerkedő találkozásink után tavaly ősszel a Norvégiában immár visszatérő módon megrendezésre kerülő Midgardsblót fesztivál főfellépőjeként jelentették be a bandát. A rendezvényről korábban is hallottam már: bár metal fesztiválként hirdeti magát az esemény, mégis társítja magához a pogány hagyományőrzés (elsősorban) germán ágát. Fel is vetődik tehát mai kérdésünk: hogyan fér össze egymással a két téma? Miért metal az (új)pogányság? Lássuk akkor ennek érdekében közelebbről a zenekart.

Midgardsblót 2019 (Borre, Norvégia)

Heilung, németül azt jelenti: gyógyítás, gyógyulás. A zenekar 2014-ben állt össze Chritopher Juul, Maria Franz és Kai Uwe Faust közreműködésével. A három zenész a csapat gerince a mai napig, élő fellépéseiken pedig egy csapat más zenész és statiszta kíséri őket. Zsánerük nehezen behatárolható, leginkább a kísérleti/rituális/(új)pogány/neofolk négyessel írható le. Nehéz megszólalni egy ilyen összetett megnevezés után, de sajnos kevés lenne akár csak az egyiket kiemelni a sok közül. A zenekar mindössze öt év alatt a folk és a metal köreiben igazi intézménnyé alakult, pedig csak egy stúdiólemezt (Ofnir, 2015) és egy élő felvételt (LIFA, 2017) adtak ki. Hangszereik mind hagyományosnak mondható anyagokból készülnek, bőrök, csontok és szarueszközök (agancsok, szarvak), amelyek dobok, csörgők, kürtök stb. formájában használtatnak fel. A ritmikus, szinte sámáni hangulatot közvetítő zenét elsősorban germán nyelvű szövegek kísérik.

Heilung (b-j): Christopher Juul, Maria Franz, Kai Uwe Faust

Itt kell máris közbelépnem, ugyanis folyamatosan “levikingezik” mindenhol a zenekart. Már csak a szövegek diverz nyelvhasználatából is látszik (többek között gót, latin, óészaki, német és angol) hogy jóval a klasszikusan viking kornak nevezett időszak (kezdete a 9. század vége) előtti időkig visszanyúlik érdeklődésük. Afféle pángermán vaskori zenével van tehát dolgunk, amely szövegeit sok esetben rúnakövek anyagából is meríti. Ennek megfelelően a FUTHARK (vagyis a germán rúna ABC, amely elnevezése követi az ABC elnevezését, vagyis a 4×6 jelből álló rúnasor első sorának összeolvasása a kifejezés) egyes jeleinek feltöltése különféle tartalmakkal alapvető a munkájukban. Ennek egyik remek manifesztuma az alant látható videó, ami az említett élő anyagból származik. A dal szövegének gerince a FUTHARK teljes jelsorának kántálása.

A kifejezetten rituális, mágikus, kántáló megszólalás erősíti az ősi hagyományokhoz való kötődést, amelyet a modern germán nyelveken megszólaló részek sem oszlatnak szét. Remek példa erre a Schlamschlacht című tétel, amely a teutoburgi ütközet (Kr.u. 9. a heruszk fejedelem, Armin, Ariminus vagy Hermann megsemmisíti Varus római legioit) rettenetét adja át németül, amely meg kell mondjam a legelemibb szavalás, amit az elmúlt időben hallottam.

Heilung: Lifa (2017)

Az alábbi dal központi üzenete jól összefoglalja a zenekar programját is: a háború megbetegít, az elfogadás és a szeretet meggyógyít. A pángermán gondolkodás ami áthatja a munkájukat kiegészítve ezzel a kiáltvánnyal igen különleges helyet készít elő a zenekar számára a kortárs popkultúrában. Hivatalos közleményük szerint nem érdemes mai politikai és/vagy társadalmi jelenségekkel rokonítani a zenéjüket, hiszen céljuk elrévedni a múltban. Bár nagyon szépnek hangzik ez az állítás mindenképpen enyhe kritikára érdemes. A politikai részét értjük, hiszen a különféle északi újpogány mozgalmak kapcsán a nácizmus az első vád ami megjelenik még azelőtt, hogy bárki megkísérelte volna értelmezni a zenéjüket és az üzenetüket, ettől azonnal el kellett határolódniuk. Az állítás másik része viszont nyilván hibádzik de legalábbis sántít, hiszen az újpogány mozgalmak egyik legfontosabb jellemzője, hogy bár önmagukra mint valami ősi és elveszett anyag revitalizálóira gondolnak, ennek természetesen a közelébe sem érhetnek. Ez nem értékítélet, hanem tény. Nem véletlenül nevezzük az ilyen jelenségeket újpogánynak, hiszen nincs valódi kontinuitás a régi és az új között, a kapcsolat csupán romantikus és nosztalgikus. Túl szegényes a régészeti és irodalmi anyag ahhoz, hogy pontosan rekonstruálható lenne az antik germánság (vagy bármely más nép) ókori vallásossága. Ettől eltekintve az üzenet világos: a pángermanizmus mellett akár páneurópaiság vagy univerzitás is meghúzódhat gondolataik mögött, amelyben mindenki testvére mindenkinek, tehát békét hozhat.

A zenekart ismerjük. Kanyarodjunk vissza az eredeti kérdéshez: hogyan fér el ez az egész újpogánykodás a metal szubkultúrájában? Miről is beszéltünk a korábbiakban? A metal magához gyűjti a társadalom által inkább kivetett elképzeléseket és azok képviselőit. Mi a Heilung üzenete, ha nem az, hogy pontosan ezek felé a kivetettségben szenvedők felé kell békejobbot nyújtani? Ne feledjük továbbá azt sem el, hogy az új vallási mozgalmak robbanása egy időre tehető a metal létrejöttével. Ez is egy alternatíva. Az újpogány metal zenekarok sem véletlenül népszerűek. Nem kell feltétlenül vallási szintű elmerülés az eszmékben, nem szükséges valóságként kezelni a pogányság emlékeit. Elég csak azonosulni az elvekkel. És máris ott vagyunk Norvégiában, ahol a germán hagyományőrzés, a Heilung és a legvadabb metal zenekarok, mint a Tormentor vagy a Deicide máris közöse nevezőre kerül. Erőszakosnak ható, ritmikus, mélyről jövő megszólalás, amelyben mindenki feloldódhat és egyesülhet. A The Devil’s Blood óta tudni véljük, hogy a metal nem csak zene, de szöveg is. A Heilung pedig rávilágít, hogy a metal nem csak szöveg és zene, hanem testvériség is. Lehet, hogy ezek az utolsó sorok kicsit hagymázasra sikerültek, de ha összefésüljük az eddig összegyűjtött gondolatokat amikkel teleróttam a blog sorait, akkor talán Te is e felé a romantikus irány felé fordulhatsz, kedves Olvasó.

Heilung: Ofnir (2015)

És hogy mi köze van mindehhez Cernunnosnak, a kontinentális kelták “vadak ura” jellegű istenéhez? Arra majd máskor visszatérünk.


Maria Franz színpadi öltözékében, Cernunnos, a gundestrupi üstön található ábrázolása (Kr.e. 1. század) és
a Norupo dal vizualizációjának részlete,

Az első, de nem az utolsó alkalom, hogy a Heilung megjelenik a blogon, erről biztosíthatlak, kedves Olvasó. Zárásként a legfrissebb dalukat csak ajánlani tudom mindenkinek, akinek egy kicsit is van affinitása az efféle meditatív, gyógyító zenéhez.

A blog Facebook oldala (a frissítésekről való könnyebb értesülés érdekében) itt érhető el.

Reklámok

2 hozzászólás Új írása

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s